2026-11-18 13:00:00
Füstmentesen egészségesebb!
A füstmentes környezet elérésében, a haté-kony füstmentes törvények megalkotásában a legerõsebb szövetséges a nyilvánosság, a tömegek akarata lehet.
A Magyar Dohányzáselleni Koalíció képviselõjeként dr. Mucsi János, gödöllõi tüdõgyógyász vett részt a 2007. április 16-17-én Pozsonyban az „Egészség a kibõvült Európai Unióban” címmel megrendezett konferencián. A konferencia programjában az új tagállamok egészségügyi helyzete, a HIV/AiDS, a hepatitis, a kábítószerek, a roma egészségügy mellett a dohányfüstmentes környezet megteremtése is helyet kapott.
A Globális Hangok a Füstmentes Világért 8 alapelve:
- A passzív dohányzás jelentõs egészségügyi kockázatot jelent
- A passzív dohányzásnak nincs biztonságos szintje
- A 100%-osan füstmentes nyilvános és munkahelyeknek nincs biztonságos alternatívája
- A szellõztetés, levegõszûrés és dohányzó területek, illetve szobák kijelölése nem védi meg az embereket a passzív dohányzástól.
- Valamennyi embert védeni kell a passzív dohányzástól.
- Minden dolgozónak joga van a dohányfüstmentes munkahelyhez
- Olyan törvényekre van szükség a passzív dohányzás veszélyeinek a kivédése érdekében, amelyek nem jelölnek meg kivételeket, és mindenhol védik az embereket a dohányfüsttõl.
- A hatékony füstmentes törvénykezéshez a jó törvények hatásos kikényszerítésére, annak megvalósítására és jól mûködõ ellenõrzési feltételekre egyaránt szükség van.
A szociális kapcsolatok zavara viszonylag rövid idõ után jelentkezik az alkoholizálók körében, míg egyéb, egészségügyi problémák fokozatosan fejlõdnek ki, és csak hosszabb távon mutatkoznak meg. A máj az alkohol által leginkább érintett szerv. A krónikus, mértéktelen alkoholfogyasztás elõször májnagyobbodáshoz (annak zsíros elfajulásához), majd májgyulladáshoz vezet - és ha nem marad abba az ivás, a hepatitis halállal végzõdik. Másik súlyos következmény: a tíz-húsz évig tartó alkoholizálás májzsugorodást (cirrózist) okoz, mely visszafordíthatatlan, és szintén halállal végzõdik.
Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.