Korzó Patika

2026-07-23 13:00:00

Mostanában egyre több mindent elfelejt...?

Borzasztó pillanat, amikor az ember kinyitja a hûtõszekrényt, és halvány fogalma sincs arról, hogy mit is akart kivenni belõle, vagy keresi, hogy hová tûntek a kulcsok, amelyek nemrég még megvoltak.Ha ezek a feledékeny pillanatok egyre gyakrabban jelentkeznek, nem kell megijedni, a szellemi aerobic és a diéta segíthet.

Mint ahogyan a testünkkel is egyre többet kell foglalkoznunk a múló évek során, ugyanez vonatkozik az agyunkra is. Ugyanis a tudósok szerint az agy öregedésének folyamata már a 20-as, 30-as éveinkben elkezdõdik.

Az öregedõ agy

Gary Small doktor, a Los Angelesi Kalifornia Egyetem Geriátriai Központjának igazgatója szerint az agy már nagyon fiatal korunkban elkezd öregedni - és ez a folyamat életünk végéig eltart. Az agy öregedésének mértéke genetikai okoktól és életmódunktól is függhet. A genetikai összefüggések mindössze a harmadik tényezõnek számítanak az agy öregedésének folyamatában. Az elsõ két meghatározó tényezõ környezetünk és életmódunk...

Az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés az agy öregedésének végsõ stádiuma. A gyógyíthatatlan, fokozatosan kialakuló betegség elveszi az emberektõl emlékezetüket. Szellemi képességeik hanyatlása miatt az idõs, olykor pedig nem is olyan idõs emberek szinte olyan tehetetlenné válnak, mint a csecsemõk.

A tudósok felfedezték a még a betegség megjelenése elõtti elõjeleket az agyban, a gyógyszergyártók pedig milliókat költenek azoknak a készítményeknek a kutatására, amelyekkel kezelni, vagy megelõzni lehet a kórt. Azonban Small doktor úgy gondolja, hogy mint minden más problémánál - mint például a szív- és a rákbetegségek kialakulásánál - a megelõzés a fontos. Éppen ezért agyunkkal is törõdnünk kell, meg kell akadályoznunk, hogy bármilyen kór megtámadja. Az amerikai orvos meggyõzõdése, hogy sohasem késõ elkezdeni a szellemi, - avagy agytornát.

2026-07-23 08:00:00

Fogyjon okosan

A "tudatos fogyás aktív programja" a súlycsökkentés tévhiteirõl

Tudatosság és aktivitás. Nem olyan egyszerû, mint ahogy hangzik, fõként ha testsúlycsökkentésrõl, életmódváltásról van szó. Ha elkezdjük, rengeteg kitartásra és akaraterõre lesz szükségünk. Ha szakemberhez fordulunk, akkor sokkal könnyebb kitartani, ill. a háziorvos vagy a dietetikus szaktudása elengedhetetlen egészséges életvitelünk kialakításához.

Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, a Tudatos Fogyás Fórumának szakembere most a ételeink tápanyag- és energiatartalmával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában nyújt segítséget.

Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek

Ez az egyik legalapvetõbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezzük a diéta fogalmát. Jegyezzük meg: nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelenül, rosszul összeállított étrend. Pl. a zsiradékok sem egészségtelenebbek a gyümölcsöknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben elõfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

2026-07-22 13:00:00

Zsírra is szükségünk van

De fontos a zsírsavak típusa és a mennyisége is!

Hazánkban, a különbözõ ajánlások ellenére, még ma is sok gyerek fogyaszt nagyobb mennyiségben állati eredetû, kedvezõtlenebb élettani hatású telített zsírt, mint telítetlen növényi zsiradékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint is a táplálkozásban, így a gyermekkori étrendben is elõnyben kell részesíteni az egyszeresen és többszörösen telítetlen növényi zsiradékokat: a növényi olajokat és a növényi olajokat tartalmazó élelmiszereket a telített - állati - zsírokkal szemben.

Fontos tudnunk, a zsiradékra igenis szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanígy a fejlõdésben levõ gyermeknek is. Hasonlóan fontos a mérték, azaz a javasolt mennyiség betartása, valamint lényeges még a telített és telítetlen zsírsavak aránya is.

A zsírok élettani jelentõsége óriási szervezetünkben. Részt vesznek többek közt a sejthártya felépítésében, bizonyos hormonok kialakulásában, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását is. Energiát szolgáltatnak, lényegesen többet, mint a szénhidrátok. A napi energiaszükségletünk 30%-át a táplálékkal elfogyasztott zsírok kell, hogy fedezzék.

A zsírsavak különbözõ növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok), a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe. Az idõk során jelentõsen változott az elfogyasztott zsírok mennyisége: míg a kõkorszaki ember napi energiaszükséglete kb. 25%-át fedezte zsírral, napjainkra ez sajnos kb.35%-40%-ra nõtt.