Hírek, információk, érdekességek
2026-07-22 08:00:00
Kopasz-vigasz
Meg lehet-e barátkozni a ritkuló hajkoronával?
A hiúságot – legalábbis ami a külsõségeket illeti – asszonyi gyarlóságnak tartja a közvélekedés. Ha más nem, a hajnövesztõ szerek és bûbájolások évezredek óta lankadatlan diadalmenete azonban nem errõl árulkodik. Egy jó tollú poétának ma sem kellene sokáig keresgélni, hogy Arany János rászedett hõsének utódját megtalálja egy "A bajusz"-hoz hasonló vígeposz megírásához.
Hatalmi jelkép
Sok példát ismerünk az állatvilágból, hogy a vezérhímnek az erejével párosult dús sörénye kölcsönöz tekintélyt, méghozzá nemcsak a meghódítandó nõstények körében: a fiatalabb hímek feletti uralkodásnak is ez a záloga. A férfiúi ékesség gyérülésével alábbhagy az alattvalók engedelmessége, míg végül a feltörekvõ új nemzedék legerõsebb és legékesebb tagja viadalban legyõzi és elkergeti az erejét vesztett korábbi uralkodót. A metaforikus kifejezés: “hajkorona“ arra utal, hogy a hajzat és a hatalom között nyelvalkotó õseink is összefüggést láttak.
S mintha ezt a forgatókönyvet írnák újra a mítoszaink. A bibliai Ézsauban feszülõ õserõ gyapjas szõrzettel társult. A fiatalabb, csenevész Jákob csak ennek csalárd mímelésével juthatott az elsõszülöttet megilletõ jogokhoz. Sámson hatalmas ereje a levágott hajtincsével együtt odaveszett. A legkülönfélébb népek meséiben a gonosz manókat bûverejüktõl fosztotta meg hosszú hajuk, szakálluk lemetszése egyetlen kardcsapással.
Mindenesetre az európai, de az Európán kívüli kultúrákban is igen mély gyökerei vannak annak, hogy mind a mai napig a férfiúi vonzerõ, képességek és dominancia egyik legfontosabb szimbóluma a fejet borító dús szõrzet. A frizura vagy a bajusz a szakáll leginkább divatos fazonja koronként és országonként változott ugyan, ám a férfiideálként bálványozott mai mitologikus hõsök, a film- és tv sztárok között csak kivételképpen lehet ritkuló halántékú vagy egyenesen kopasz daliát találni. A tar vagy beretvált koponya ezzel szemben egészen a legutóbbi idõkig valamiképpen az aszkézist, a szerzetesi élettel együttjáró lemondást jelképezte.
Oktalan ijedelem
Ezek a régmúltba visszanyúló hagyományok magyarázhatják, hogy sok, józannak ismert férfiún eluralkodik a pánik, amikor észreveszi, hogy a homloka két oldalán gyérülni kezd a haj. Az öregedésre, a teljesítõképességek – ideértve a szexuális teljesítményt is – hanyatlására figyelmeztetõ jelnek vélik. Az ijedelembõl azután a fodrászok, a hajszeszek, balzsamok gyártói húznak hasznot, míg a lelki béke, a családi nyugalom nemegyszer kárát látja.
Márpedig az élettani vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az emberi nemnél az ilyesfajta félelemnek biológiai alapja nincsen. A jellegzetes hajhullás nemhogy a férfiasság hanyatlását jelenti, de egyenesen a hím nemi hormonok, az androgének termelését feltételezi. Ezt egyébként már Hippokrátesz is megfigyelte és leírta; aki szintén kopasz lévén, maga is érintett volt az ügyben. A közelmúlt egyik tekintélyes bõrgyógyász professzora pedig így foglalta össze a sokakat elkeserítõ testi sajátosság lényegét: "eunuchot még nem láttak megkopaszodni".
Valójában olyan veleszületett testi adottságról, külsõdleges jegyrõl van tehát szó, aminek legfeljebb a hamis közvélekedés tulajdonít nagyobb jelentõséget, mondjuk a szem színénél, a fül formánál vagy a termetnél, a testmagasságnál. Felesleges ezért szégyellni, rafinált fésülködéssel, parókával, más praktikákkal törekedni az elleplezésére, ahogyan önmagában büszkeségre sem ad okot.
Egyszerûen tudomásul kell venni; elfogadni és beépíteni abba az önmagunkról, a külsõ és belsõ tulajdonságainkról, az értékeinkrõl, képességeinkrõl alkotott összképbe, amit a pszichológusok testsémának neveznek.
Dr. Gábor Zsuzsa