Érdekességek

2026-09-20 13:00:00

Az otthonápolás

Fotó: iakovenko © 123RF.comAz otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

2026-09-05 08:00:00

Hogyan bánsz a tárgyaiddal?

A feng shui - és a modern pszichológia - szerint alaptétel, hogy úgy bánunk a tárgyainkkal, ahogyan önmagunkkal. Ez oda-vissza ható folyamat. Ezért nagyon árulkodó, hogy ki mit tesz a tárgyaival, egyáltalán: mikkel veszi körül magát, miből mennyit tart, hogyan rendezi el őket.

Minap láttam például egy könyvelő lakását. Nyitott polcrendszer borította a falakat, azon műfaj szerint rendezve a tárgyak dobozokban, dossziékban. A nyitott polcrendszer pont olyan, mint egy táblázat, rubrikákkal… vagyis, mint a könyvelő napi munkája. Íme a túlzott rend és pedantéria! Természetesen ő igyekezett a lelki dolgait is „rendesen, rubrikákba” sorolni, és épp az okozta a problémát, hogy az élet némely dolgai nem férnek bele a rubrikákba…

2026-09-02 08:00:00

Mi az intelligencia?

Fotó: pixabay.comA szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

A szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

Howard Gardner amerikai pszichológus például az 1980-as évek közepén azt javasolta, hogy az intelligenciát 7 különbözõ csoportra bontva vizsgáljuk meg.

Logikai és matematikai intelligencia
Erre a területre koncentrál a klasszikus IQ-teszt. A képesség – a problémákat logikusan analizálni, absztrakt módon gondolkodni és számokkal foglalkozni – fõleg a bal agyféltekében telepszik, ami a racionális gondolkodásért felelõs. Aki szívesen állít fel háztartási terveket, játszik sudokut vagy sakkot, annak erõsségei ebben a féltekében vannak. Az intelligencia eme formáját különbözõ feladatokkal jól lehet edzeni.