2026-07-23 13:00:00
Mostanában egyre több mindent elfelejt...?
Borzasztó pillanat, amikor az ember kinyitja a hûtõszekrényt, és halvány fogalma sincs arról, hogy mit is akart kivenni belõle, vagy keresi, hogy hová tûntek a kulcsok, amelyek nemrég még megvoltak.Ha ezek a feledékeny pillanatok egyre gyakrabban jelentkeznek, nem kell megijedni, a szellemi aerobic és a diéta segíthet.

Mint ahogyan a testünkkel is egyre többet kell foglalkoznunk a múló évek során, ugyanez vonatkozik az agyunkra is. Ugyanis a tudósok szerint az agy öregedésének folyamata már a 20-as, 30-as éveinkben elkezdõdik.
Az öregedõ agy
Gary Small doktor, a Los Angelesi Kalifornia Egyetem Geriátriai Központjának igazgatója szerint az agy már nagyon fiatal korunkban elkezd öregedni - és ez a folyamat életünk végéig eltart. Az agy öregedésének mértéke genetikai okoktól és életmódunktól is függhet. A genetikai összefüggések mindössze a harmadik tényezõnek számítanak az agy öregedésének folyamatában. Az elsõ két meghatározó tényezõ környezetünk és életmódunk...
Az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés az agy öregedésének végsõ stádiuma. A gyógyíthatatlan, fokozatosan kialakuló betegség elveszi az emberektõl emlékezetüket. Szellemi képességeik hanyatlása miatt az idõs, olykor pedig nem is olyan idõs emberek szinte olyan tehetetlenné válnak, mint a csecsemõk.
A tudósok felfedezték a még a betegség megjelenése elõtti elõjeleket az agyban, a gyógyszergyártók pedig milliókat költenek azoknak a készítményeknek a kutatására, amelyekkel kezelni, vagy megelõzni lehet a kórt. Azonban Small doktor úgy gondolja, hogy mint minden más problémánál - mint például a szív- és a rákbetegségek kialakulásánál - a megelõzés a fontos. Éppen ezért agyunkkal is törõdnünk kell, meg kell akadályoznunk, hogy bármilyen kór megtámadja. Az amerikai orvos meggyõzõdése, hogy sohasem késõ elkezdeni a szellemi, - avagy agytornát.
Norman Triplett, az Indianai Egyetem pszichológusa figyelt fel arra, miközben felkérésre az 1897-es kerékpárosrekordokat elemezte, hogy a kerékpárosok jobb időket futnak másokkal együtt, mintha csak az óra ellen kellene versenyezniük. Vagyis jobban teljesítenek, ha nem pusztán egyedül, egy időfutamban kell tekerniük, hanem ott van előttük vagy mögöttük a hús-vér ellenfél, akit le kell, avagy le akarnak győzni.
A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.