Érdekességek

2026-11-23 13:00:00

Fél a repüléstõl?

Fotó: John McArthur | UnsplashEgyre többen választunk repülõgépes utakat a utazási irodák katalógusaiból. Mostanában pedig különösen nagy kísértést jelentenek, és az eddigi méregdrága utazási lehetõségek költségeit rendkívüli módon mérséklik a "fapados" légitársaságok ajánlatai. De mit tegyünk, ha viszolygást érzünk a repüléstõl, noha számos érv szólna mellette? Például, hogy nagy távolságra gazdaságosabb, sokkal kevésbé fárasztó, és olykor nem is oldható meg másképp az utazás, mint repülõgéppel. Ez esetben megfelelõ elõkészületeket kell tennünk a várható kellemetlenségek megelõzésére. Ehhez adunk most néhány jó tanácsot.

A félelem "tünetei"

A társunk meglepett egy repülõgépes úttal? Vagy egész évben spóroltunk rá, és a családunk alig várja, hogy gépre szállhasson, s végre egy szép, egzotikus helyen töltse a vakációt? Mi pedig, korábbi tapasztalatainkra alapozva, már a repülés gondolatára is rosszul vagyunk... Ez esetben tudatos "ellenlépéseket" kell tennünk annak érdekében, hogy ne rontsuk el mások örömét és ne jussunk el odáig: a repülés miatt lemondjuk az egész utat. Sokkal inkább törekednünk kell rá, hogy megszûnjön a már-már állandósulni látszó félelem a repülõs utaktól, javuljon a közérzetünk induláskor, és különbözõ módszerekkel megakadályozzuk az olyan fizikai tünetek kialakulását a repülõgép szûk ülésén, mint a láb elnehezedése, megdagadása, a végtagok zsibbadása, valamint le- és felszálláskor a fül bedugulása vagy a repülést esetlegesen végigkísérõ hányinger, hányás, netán szem-kiszáradás.. Egyszóval, kellõ felkészüléssel el kell érnünk, hogy a várható megpróbáltatások helyett kellemes élményben legyen részünk.

2026-11-16 13:00:00

Az összefogás ereje

Fotó: wutwhan © 123RF.comEgy meg egy az mennyi is? Egy ősi indiai mondás szerint 1+1=11. Miért is? Hogy is van ez? Mikor igaz ez, és miért hazudtolja meg a matematikai összefüggést?

Az emberi viszonylatokban áll fenn ez a paradoxon.

Gondoljunk bele, hogy amikor optimális esetben két ember összefog, két ember éles elméje összetalálkozik, két ember akarata, szándéka egy irányba hatóan egyesül, az soha nem csupán a két ember önálló fizikai, testi, szellemi, mentális erejét összegzi a matematikai képlet szerint, hanem mindig hatványozottan testesül meg az eredmény.

Sokkal nagyobb erők keletkeznek az összefogásból, mint az összeadandók egyszerű összegzése.

Ezért van iszonyú ereje a kellő összefogásnak akár családi, akár baráti, akár munkahelyi vagy még szélesebb viszonylatban.

2026-11-08 13:00:00

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

Fotó: lungchai © 123RF.com

A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)