2026-05-05 13:00:00
Depresszió
A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.
A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:
- depressziós, szomorú hangulat,
- az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
- jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
- inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
- nyugtalanság vagy gátoltság,
- fáradtság, erőtlenség,
- értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
- csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
- életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,
Aki már átélt epeköves rohamot, az bizony tudja, hogy milyen keserves dolog, mekkora fájdalommal jár. Fõleg nõk betegsége ez. Az epekövek kialakulásának kockázatát növeli az elhízás, a nyugat-európai országokra jellemzõ étkezési szokások, valamint az, ha a családban már volt valakinek epeköve.
A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is.