Gyógynövények

2026-10-02 08:00:00

A kökény

Fotó forrása: www.gyszt.huEgy ma már kevéssé ismert gyógynövény, amelynek terápiás tulajdonságai még nem kellően bizonyítottak.

Egy-egy hosszabb vonatút során a borongós, szürke őszi tájképet itt-ott kékre festik a kökénybokrok. Az elvadult mezőkön, az erdők szélén sorakozó tövises cserjék csak úgy vonzzák magukhoz a madársereget, amelyek lázasan lakmározzák a hamvaskék gyümölcsöket. Nemcsak a madarak kedvelik a kökényt, hanem a gasztronómiában is értékes alapanyag: többek között lekvárok, befőttek, sütemények, szörpök, mártások, alkoholos italok (gyümölcsborok, likőrök, pl. a spanyolországi Navarra környékén előállított pacharán ital) készülhet belőle. A kökény erjesztett, fermentált levét lúggal keverve régen tinta pótlására használták. Festő tulajdonságából adódóan textilfestésre is alkalmazták: az éretlen termés kékre, az érett vörösesre festette a vásznat. Használták még borok javítására, tartósítás céljából, amikor nem volt elég savas a bor, hiszen a jó eltarthatóság két alappillére a megfelelő alkoholtartalom és a savasság, kérgének fekete, lúgos ázatát sajtokhoz adták, hogy azok tovább elálljanak, így tehát a kökény az adalékanyagok ősének tekinthető. A növény leveleit – külső hasonlóságaik alapján – teahamisításra gyűjtötték.

Terápiás tulajdonságai

Bár találkozhatunk kökényből készült termékekkel, ezeknek többször a valóságosnál markánsabb hatásokat tulajdonítanak. Közép- és Kelet-Európában termését és virágát a népi gyógyászatban húgyúti betegségek és gyulladások kiegészítő kezelésére használták. Laboratóriumi tesztek során bizonyított antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása igazolhatja ezen felhasználását. A szeptemberben érni kezdő termés kifejezetten fanyar, ezért a csipkebogyóhoz hasonlóan akkor érdemes szedni, amikor a dér már megcsípte, kissé megpuhul, és savanyú ízét felváltja édes, gyümölcsös zamata. A kökénygyümölcs alkoholos kivonata jelentős antioxidáns hatással rendelkezik (vélhetően a sok fenolos komponensének köszönhetően), és az eddigi laboratóriumi kísérletek szerint csökkentheti bizonyos daganatos sejtek életképességét, ennek humán alkalmazhatóságához azonban további vizsgálatok szükségesek. A kökény azonban nem része a modern fitoterápiának, nem végeztek vele humán vizsgálatokat, és a hagyományos felhasználása sem dokumentált eléggé ahhoz, hogy hatásossága és biztonságossága igazolható legyen.

2026-09-21 08:00:00

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

2026-07-12 08:00:00

Gyógynövények alkalmazása várandósság esetén

Kutatásaink szerint a hazai várandósok körében a gyógynövényhasználat elterjedt, azonban nem mindig felel meg a szakmai irányelveknek.

Fotó: tativo © 123RF.com

Az utóbbi évek kutatásai rávilágítanak arra is, hogy a várandósság alatt alkalmazott, sokszor ártalmatlannak tartott gyógynövények és természetes készítmények is hatással lehetnek az édesanya és a magzat egészségére. Bár ezeket a termékeket gyakran használják, számos esetben nem ismert a hosszú távú biztonságosságuk.

A várandósság alatt alkalmazott készítmények – még az „ártalmatlannak” gondolt gyógynövények is – hatással lehetnek az édesanyára és a magzatra is.

Mikor tekinthető biztonságosnak egy gyógynövény?

A gyógynövények biztonságosságának megítélése során nem elég azt feltételezni, hogy nem árt; meggyőző bizonyítékok szükségesek ennek igazolására. A várandósok esetén sok gyógynövény esetében csak a hagyományos használat alapján feltételezzük a biztonságosságot, klinikai vizsgálatok várandósok bevonásával ritkán állnak rendelkezésre. Több készítmény hosszú távú kockázata nem ismert, ezért fokozott óvatosság szükséges.