Betegségeink

2026-07-27 13:00:00

Ütõs téma: a stroke

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl

Fotó: sinarlentera © 123RF.com

Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

2026-07-26 08:00:00

Zsírdaganatok

Fotó: 123rf.comSzervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).

2026-07-18 08:00:00

Nyári tanácsok asztmás betegeknek

A magas ózon szint és páratartalom, sõt az erõs szél is kiválthat rohamot, a légkondi viszont hasznos lehet.

A nyár a jó idõ, a szabadtéri programok idõszaka. Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szennyezõdések, allergének akár rohamok kialakulásához is vezethetnek. Nézzünk néhány, apró odafigyelést igénylõ lépést, melyek segítségével a kellemetlenségek megelõzhetõk.

Az asztma, a hörgõk krónikus gyulladásával járó betegség. A betegség tüneteiként jelentkezõ légszomj, mellkasi szorító érzés, köhögés és zihálás a roham jelenkezésekor felerõsödnek. Asztmás roham allergének, vagy más ingerek hatására jelentkezhet, melyek további gyulladást okoznak a légutakban, szûkítve azokat, ezzel megakadályozva a hörgõcskékben rekedt levegõ kibocsátását.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia adatai szerint az asztmás rohamok mintegy 60 százalékát okozzák környezeti szennyezõdések és allergének úgy, mint dohányfüst, pollen és állati szõrzet. Mindezek mellett a magas ózon szint és páratartalom, sõt az erõs szél is válthat ki rohamot.