Korzó Patika

2026-07-25 08:00:00

Jégkrémdivat

Mikor melyik hûs finomságot válasszuk?

A jó idõ beköszöntével - ahogy a Forma-1 világában bemutatják az új fejlesztéseket az autókon - a kiélezett versenyben a jégkrémgyártók is bõséges választékról gondoskodnak: évrõl évre új ízekkel, összetétellel lepik meg a fogyasztókat. A kereskedelem április végétõl mindenhol telt hûtõvel és az aktuális év újdonságaival várja a vásárlókat.

Sokáig a vanília, csokoládé, puncs ízhármas uralta a választékot, a mai termékeknél a sokszínû vásárlóközönség igényeinek széles körû figyelembevétele határozza meg a fejlesztések irányait.

A jégkrémek fogyasztókért vívott csatájában két irányzat halad fej-fej mellett: az egyszerû, megbízható alapízek családi kiszerelésben, elérhetõ áron, valamint a különleges, aromákkal ízesített, díszes jeges édességek, amelyekért nemritkán mélyen a pénztárcába kell nyúlni. A csokoládé népszerûsége töretlen, az aromatársításoknak azonban csak a fantázia szab határt. Ez utóbbiak számos esetben süteményfélék, cukrászati termékek örök "darabjait" igyekszik utánozni, így például van almáspite, barackos, mézeskalács, mézes puszedli, palacsinta, szilvásgombóc, túrótorta, zserbó, vagy éppen mandulás, kókuszos, mogyorós, meggyes, mentás, bonbonlikõrös csokifagyi jégkrém is.

A gyártók a választék frissítése során gyakran egy korábbi formula, fantázianév új ízvariánsával lepik meg a fogyasztókat, de meghatározó trend a márkakiterjesztés is. Ez azt jelenti, hogy egy másik termékkategória slágertermékét változtatják jégkrémmé. Ez a fejlesztési "alap" érkezhet a csokoládék, a Túró Rudik, az üdítõitalok stb. felõl, példaként említhetõ a Mozartkugeln jégkrémváltozata és a Túró Ice, továbbá a Pöttyös jégkrém, a Boci csoki, a KitKat és a Sport jégkrém. Ma már nemcsak egészségmániásoknak szeretnének kedvezni akkor, amikor bio jeges csodákat hoznak forgalomba: ezek elõállítása során az alapanyagokat szigorú kritériumrendszer szerint ellenõrzik.

Mi micsoda?

A parfé tejszínnel dúsított fagylalt: fagyasztás után sem túl nagy a víztartalma, tehát, ha a hûtõben keményre is fagyott, felengedéskor lágy, krémes marad az állaga. A szorbé (sorbet) gyümölcsjégkrém (legalább egynegyed része gyümölcs), illetve vizes jégkrém, ami hozzáadott zsiradékot nem tartalmaz.

A ma újdonságai, mint a céklavagy éppen spenótalapú szorbék lehet, hogy holnap már természetes ízek lesznek a dobozban, tölcsérben egyaránt. A tejes jégkrém meghatározó összetevõje a teljes vagy fölözött tej (illetve tejalapú alapanyagok, mint a sûrített tej, a tejpor). A tejjégkrém, tejes jégkrém zsírés fehérjetartalma csak tejeredetû lehet.

A jégkrémek megnevezése

A "jégkrém" szóból, elõtte jelzõként az ízesítésre utaló szóból (szavakból) áll (pl. vaníliajégkrém, málnajégkrém). Alkoholtartalmú jégkrémek megnevezésében feltûnõ módon utalni kell az alkoholtartalomra (még 1,2% [m/m]-nál kevesebb alkoholtartalom esetén is). Ízesített jégkrém esetén az "ízû" szó használata kötelezõ (pl. eperízû jégkrém), kivétel a puncs- és a vaníliajégkrém.

Az ízesítés módja szerint pedig megkülönböztetünk: zamatosító anyagokat tartalmazó jégkrémet (amelyek az ízkaraktert jellemzõen meghatározó élelmiszereket is - így csokoládét, kakaót, kávét, csonthéjas gyümölcskészítményeket stb. - tartalmaznak, legalább olyan mennyiségben, hogy ezen anyagok íze a jégkrémben jól érezhetõ legyen), vagy ízesített jégkrémet, amely kizárólag aroma hozzáadásával készül.

Mire figyeljünk jégkrémvásárláskor?

• A termék pontos összetételére (információ a tartósító-, színezõ- vagy/és ízesítõanyagokról is), amelyet a címkérõl tudhatunk meg, és a tápanyaginformációkra vonatkozóan (pl. ne legyen több energia a lightnak tartott jégkrémben, mint a "hagyományosban").
• Visszafagyasztott termékre utal, ha jelentékeny alakváltozást szenvedett (elsõsorban impulzusjégkrém), a rajta lévõ díszítések megrogynak, valamint a jégkrém felülete nem homogén, a csomagolás belsõ felületét, illetve a termék felszínét fehér jégkristályok borítják.
• Ne tartalmazzon nagy jégdarabokat (sajnos, csak fogyasztáskor derül ki). (Az elõbbiek abból adódnak, hogy a szállítás-kereskedelem során nem tartották be a megfelelõ hûtésre vonatkozó szabályokat, ezért a jégrémek megolvadtak, majd késõbb visszafagytak, és ez okozza a jégdarabokat a jeges édességekben.)
• A termékeket kiolvadás után nem szabad visszafagyasztani.
• Legyen rend és tisztaság a hûtõben (hûtõpultban), ahol a jégkrémet tartják.
• A félig üres hûtõ látványa esetén éljünk a gyanúval, miszerint a termékek nem frissek, és talán már meg is olvadtak.
• Legyen a jégkrémek csomagolása sértetlen!
• Legyen tisztában az élelmiszerek és ételek mennyiségével, egy impulzusjégkrém pl. 32-150 ml közötti. (Tehát közel ötszörös a különbség közöttük, s ez a nagy eltérés - mint ahogy látni fogjuk - a tápanyagtartalmukra is igaz.)

Különösen egy ilyen impulzustermék vásárlásánál igaz, hogy elsõsorban kívánságának és szükségletének megfelelõ terméket válasszon, és inkább kevesebbszer vásároljon, de olyan terméket egyen-vegyen, amelyet valóban szívesen fogyaszt. Azaz: ez esetben az ár az utolsó szempontok egyike legyen. Mindenkinek jár egy kis kényeztetés. Nyáron igazán élvezheti a sokféle jégkrém varázsát!

Mértékkel a nyári jégkrémvarázzsal!

A kereskedelemben kapható leggyakoribb ötven jégkrémet áttekintve megállapítható, hogy energiatartalmuk kb. 78-349 kcal/100 g között van (átlagosan 175 kcal). Tehát a legkisebb és a legnagyobb energiatartalmú termék között több mint négyszeres a különbség. Száz gramm termék fehérjetartalma átlagosan 2,4 g (0,3-5,3 g között), szénhidráttartalma átlagosan 28,5 g (5,0-75,5 g közötti), míg zsírtartalma átlagosan 7,3 g (0-24 g közötti). Jól látható, hogy a zsír- és a szénhidráttartalom is nagy változatosságot mutat. Azokon a termékeken, amelyeken feltüntették a cukortartalmat: 0 és 28,8 g között változik (átlagosan 16,3 g), míg a telítettzsír-tartalom átlagosan 4,9 g (0-8,3 g között).

A különleges fogyasztói igények szerint is folyamatosak a fejlesztések, ezek közül is kiemelendõ a light termékek választéka. Nassolni jó, de a szezonban mindenki szeretné megõrizni a vonalait, ezért a kis energiaértékû termékek iránti kereslet töretlen. A kis energia- és zsírtartalmú termékek (például 78 kcal/100 g és 0 g zsír!) kifejlesztése révén immár a testtömegcsökkentõ, ún. fogyókúrás étrendbe is a megérdemelt helyre kerülhetnek a jégkrémek. A gyümölcsös termékek kiválóak kisétkezésekre fogyasztva, míg a nagyobb kiszerelésûek a családi asztalon a hétvégi ebéd befejezõ fogásaként korszerû desszertek lehetnek.

Tudta?

Az egy fõre jutó magyar jégkrémfagylalt fogyasztás európai szinten is csekélynek számít, mindössze 3,5 liter, míg Nyugat-Európában 7-10 liter/ fõ közt mozog, az Egyesült Államokban pedig a 20 litert is eléri.

Lelovics Zsuzsanna
dietetikus