Korzó Patika

2026-07-27 13:00:00

Ütõs téma: a stroke

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl

Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

A stroke-események túlnyomó többségének hátterében az érelmeszesedés áll, ezért elsõsorban az érelváltozások kialakulását kell megelõzni. Minden olyan betegség, amely érszûkülethez vezet, növeli a szélütés kialakulásának kockázatát.

• A magas vérnyomás (hipertónia) a stroke legfõbb kockázati tényezõje. Egy nemrégen végzett epidemiológiai összesített vizsgálat szerint a fejlett ipari országokban a teljes stroke-rizikó 80%-át a magas vérnyomás adja. A hipertónia felgyorsítja az érelmeszesedést az agyat ellátó nyaki nagyerekben, megbetegíti a kisereket, valamint elõsegíti a szívbetegségek kialakulását is.
• Fontos, hogy már fiatal, 25-30 éves kortól rendszeresen mérjük és kövessük a vérnyomásértékeinket, mert az idõben felfedezett és megfelelõen kezelt esetekben jelentõsen csökkenhet a stroke rizikója. A vérnyomáscsökkentõ gyógyszerek ugyan nem gyógyítják meg a hipertóniát, de a vérnyomás csökkentésével a szövõdmények kialakulását kedvezõen befolyásolják. A magas vérnyomásos betegek étrendjében az alacsony sótartalmú és zsírszegény ételek kapnak hangsúlyt.
• A cukorbetegség szintén felgyorsítja az érelmeszesedést, ezért rendkívül fontos a cukoranyagcsere rendezése diétával, életmódbeli változtatásokkal és szükség szerint gyógyszeres kezeléssel.
• Az elhízás, a túlsúly azért jelentõs kockázat, mert az elhízottak körében gyakoribb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívbetegség, és ezek mindegyike növeli a stroke kialakulásának kockázatát.

A testtömeg-index (BMI = Body Mass Index) az a mutatószám, amely megmutatja, hogy testsúlyunk mennyire tér el a normál tápláltsági állapottól. A BMI-t a kg-ban mért testtömeg és a cm-ben mért magasság négyzetének hányadosával számoljuk ki, melynek értéke 18,5-25 kg/m2 között tekinthetõ normálisnak, 25-30 között túlsúlyról, 30 feletti értéknél elhízásról és 40 felett súlyos elhízásról beszélünk.

A megfelelõ testsúly és egészségi állapot fenntartásához fontos a naponkénti rendszeres testedzés, ami lehet séta, mérsékelt vagy intenzív testmozgás.

• A dohányzás, a napi 10 cigaretta 50%-kal növeli a stroke kialakulásának kockázatát, sõt a passzív dohányzás szintén jelentõs kockázatot mutat. Az, hogy dohányzunk-e, csak rajtunk múlik: adjunk esélyt magunknak, az életnek!Tudjuk, a szenvedély nagy úr: a leszokás elhatározásához legtöbbször visszafordíthatatlan betegséget kell megállapítania az orvosnak. De miért kellene ezt megvárnunk? Nincs olyan gyógyszer, amivel akaraterõt vehetnénk magunkhoz! Vegyünk hát egy mély levegõt és határozzuk el magunkat! Higgyük el, hogy képesek vagyunk rá!
• A mértéktelen alkoholfogyasztás növeli a betegség kialakulását, míg a kis mennyiségû alkohol fogyasztása (napi 1 pohár vörösbor) szakorvosi körökben elfogadott nézet szerint jó hatással lehet az erek falára.
• A tartósan fennálló stressz jelentõsen károsíthatja ereink állapotát, ezért tudatos életmódvezetéssel, relaxációval megelõzhetjük az ilyen szempontból fokozottan megterhelõ helyzeteket, szituációkat.
• A magas vérzsírszint a fontos kockázati tényezõk között szerepel a stroke-ot illetõen. A szervezetnek az élettani mûködéshez szüksége van bizonyos mennyiségû koleszterinre, de ha a vér zsírok kóros mennyiségben vannak jelen (magas LDL-koleszterin- és trigliceridszint és alacsony védõ hatású HDLkoleszterin- szint), akkor az erek falára való lerakódás következtében szûkületet okoznak, elindítva az agyi érelmeszesedés folyamatát. Alkalmazzunk változatos, zöldségben, gyümölcsben gazdag, de sóban, cukorban és zsiradékban szegény étrendet.
• Kiemelhetnénk a genetikai faktorokat, mint nem befolyásolható tényezõket, de hangsúlyozzuk, hogy a hasonló genetikai állománnyal rendelkezõ emberek életmódbeli eltérései nagyon sokat javíthatnak, illetve ronthatnak a stroke rizikójának kialakulását illetõen. Például ha jelentõsen elhíznak, természetesen sokkal nagyobb lesz a rizikójuk arra, hogy a fent említett betegségek kialakuljanak, ezáltal nagyobb esélyt adva a stroke kialakulásának is.

A befolyásolható tényezõk közül a magas vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint kezelhetõ és folyamatos ellenõrzést igényel. Szívbetegség, keringési zavar esetén szigorúan be kell tartani a kezelõorvos utasításait, tanácsait. Amennyiben kérdések merülnek fel, ha többet szeretne tudni, nyugodtan keressen fel szakembert, aki segítséget nyújt önnek.

Rendkívül indokolt, különösen a halmozott, azaz egyszerre több rizikófaktorral rendelkezõk esetében a kockázati tényezõk csökkentése, így kiemelten fontos az életmóddal összefüggõ tényezõk befolyásolása.

A fent említett faktorokat szándékosan nem rangsoroltuk, hiszen a tudomány néha egyik, néha másik oldalról világítja meg jobban a problémát. Számunkra az a fontos, hogy összességében, hosszú távon - hasonlóan, mint a tízparancsolatot - kövessük a fent leírtakat, mert helyes életmóddal hosszú-hosszú aktív éveket nyerhetünk egészségben magunknak és családtagjainknak. Az elsõ részben említettük, hogy a betegség heveny szakaszában történõ szakszerû ellátás jelentõsen befolyásolja a beteg további sorsát, beleértve a rehabilitáció eredményességét is. A következõ részben arról olvashatnak, hogy mi történik a stroke-ot elszenvedett beteggel a kórházba kerülést követõen.

Dr. Krisán István
Neurológia-stroke Osztályvezetõ Fõorvos

Vasziné Kovács Mária
Egyetemi Ápoló, Osztályvezetõ Fõnõvér