Hírek, információk, érdekességek
2026-07-22 13:00:00
Zsírra is szükségünk van
De fontos a zsírsavak típusa és a mennyisége is!
Hazánkban, a különbözõ ajánlások ellenére, még ma is sok gyerek fogyaszt nagyobb mennyiségben állati eredetû, kedvezõtlenebb élettani hatású telített zsírt, mint telítetlen növényi zsiradékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint is a táplálkozásban, így a gyermekkori étrendben is elõnyben kell részesíteni az egyszeresen és többszörösen telítetlen növényi zsiradékokat: a növényi olajokat és a növényi olajokat tartalmazó élelmiszereket a telített - állati - zsírokkal szemben.
Fontos tudnunk, a zsiradékra igenis szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanígy a fejlõdésben levõ gyermeknek is. Hasonlóan fontos a mérték, azaz a javasolt mennyiség betartása, valamint lényeges még a telített és telítetlen zsírsavak aránya is.
A zsírok élettani jelentõsége óriási szervezetünkben. Részt vesznek többek közt a sejthártya felépítésében, bizonyos hormonok kialakulásában, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását is. Energiát szolgáltatnak, lényegesen többet, mint a szénhidrátok. A napi energiaszükségletünk 30%-át a táplálékkal elfogyasztott zsírok kell, hogy fedezzék.
A zsírsavak különbözõ növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok), a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe. Az idõk során jelentõsen változott az elfogyasztott zsírok mennyisége: míg a kõkorszaki ember napi energiaszükséglete kb. 25%-át fedezte zsírral, napjainkra ez sajnos kb.35%-40%-ra nõtt.
A "jó" zsírok
A zsírokat különbözõ zsírsavak - telített, valamint telítetlen zsírsavak - alkotják, amelyeknek más-más élettani szerepük van. Táplálkozási szakemberek az állati eredetû, telített zsírsavak helyett növényi eredetû zsírsavakat javasolnak nagyobb arányban fogyasztani. Sajnos, mégis a telített zsírsavakból fogyasztunk többet: az ideális arány 1:3 lenne (a telítetlenek javára), manapság viszont 20:1-hez arány jellemzõ. (http://www.uj-dieta.hu/index.php?content=714).
A telítetlen - tehát kedvezõbb élettani tulajdonságú - zsírok lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. A többszörösen telítetlenek közül kiemelt jelentõségû az omega-3 zsírsav, amelyben gazdag étrendet (lenmag, dió, mogyoró, repceolaj, tengeri halak vagy busa) javasolnak az orvosok és a táplálkozástudományi szakemberek a kiegyensúlyozott étkezésben. Az összes elfogyasztott ómega-3 zsírsav ideális mennyiségének biztosítására naponta szerepeljen a gyermekek étrendjében növényi olajjal készült élelmiszer (pl. saláta) és hetente egy-két alkalommal hal.
A 60g/nap összes zsiradékmennyiséget az állati és növényi eredetû élelmiszerek - húsok, húskészítmények, tej- és tejtermékek, olajos magvak zsírtartalma - , valamint az ételkészítésre és szendvicskenésre felhasznált növényi és állati eredetû zsiradékok együttese adja.
Zsírszegényen: mennyiség, minõség, fõzési technikák
A gyermekek mindennapi étkezésében a zsiradék fogyasztás szempontjából, a hangsúly a mennyiségen és a minõségen, a zsiradékok helyes arányú felhasználásán, valamint a fõzési technikák betartásán alapszik. Kenyérkenéshez inkább margarint, míg az ételek készítéséhez, ízesítéséhez elsõsorban növényi olajat (pl. repce vagy olívaolajat) használjunk, kerüljük az állati eredetû zsiradékokban való sütést. Az olajban sütött ételeket mindig alaposan csöpögtessük le, majd tegyük háztartási papír törlõkendõre, hogy az a maradék olajat is felszívja. Ételeinket inkább pároljuk (különösen a zöldségféléket, hiszen így megõrzik frissességüket és vitamin tartalmukat), alkalmazzunk egyéb zsírszegény konyhatechnológiákat, mivel a növényi zsiradékok energiatartalma is jelentõs.
A lehetõleg alacsony zsírtartalmú húsok mellett rendszeresen, legalább hetente egyszer - inkább kétszer - kerüljön az asztalra többszörösen telítetlen zsírsavban gazdag halféle is. Persze nem fûszeres, csípõs halászlét kell kínálnunk gyerekeinknek, hanem például a rostonsült filézett halat. Az olajos szardíniáról is mindig csöpögtessük le az olajat, a hal húsa villával összetörve, kevés citromlével ízesítve, pirítósra kenve, valószínûleg a gyerekeknek is ízleni fog. Krémes édesség, csokoládé helyett inkább telítetlen zsírsavakat tartalmazó, olajos magvakból készült, mézzel édesített müzliszeleket adjunk tízóraira vagy uzsonnára.
Az egészséges táplálkozás alapjait gyermekkorban kell elsajátítani. A minta mi magunk vagyunk, a mi étkezési szokásaink lesznek számukra mérvadóak késõbb, felnõtt korukban is. Mindannyian azt szeretnénk, hogy gyermekeink egészségesen nõjenek fel - amelynek egyik legfontosabb alapja az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás mellett.