Hírek, információk, érdekességek

2026-11-23 13:00:00

Fél a repüléstõl?

Fotó: John McArthur | UnsplashEgyre többen választunk repülõgépes utakat a utazási irodák katalógusaiból. Mostanában pedig különösen nagy kísértést jelentenek, és az eddigi méregdrága utazási lehetõségek költségeit rendkívüli módon mérséklik a "fapados" légitársaságok ajánlatai. De mit tegyünk, ha viszolygást érzünk a repüléstõl, noha számos érv szólna mellette? Például, hogy nagy távolságra gazdaságosabb, sokkal kevésbé fárasztó, és olykor nem is oldható meg másképp az utazás, mint repülõgéppel. Ez esetben megfelelõ elõkészületeket kell tennünk a várható kellemetlenségek megelõzésére. Ehhez adunk most néhány jó tanácsot.

A félelem "tünetei"

A társunk meglepett egy repülõgépes úttal? Vagy egész évben spóroltunk rá, és a családunk alig várja, hogy gépre szállhasson, s végre egy szép, egzotikus helyen töltse a vakációt? Mi pedig, korábbi tapasztalatainkra alapozva, már a repülés gondolatára is rosszul vagyunk... Ez esetben tudatos "ellenlépéseket" kell tennünk annak érdekében, hogy ne rontsuk el mások örömét és ne jussunk el odáig: a repülés miatt lemondjuk az egész utat. Sokkal inkább törekednünk kell rá, hogy megszûnjön a már-már állandósulni látszó félelem a repülõs utaktól, javuljon a közérzetünk induláskor, és különbözõ módszerekkel megakadályozzuk az olyan fizikai tünetek kialakulását a repülõgép szûk ülésén, mint a láb elnehezedése, megdagadása, a végtagok zsibbadása, valamint le- és felszálláskor a fül bedugulása vagy a repülést esetlegesen végigkísérõ hányinger, hányás, netán szem-kiszáradás.. Egyszóval, kellõ felkészüléssel el kell érnünk, hogy a várható megpróbáltatások helyett kellemes élményben legyen részünk.

A megoldás

1. Gondolat-elterelés, relaxáció, gyógyszeres segítség

Ha azt vesszük észre magunkon, hogy már a repülõgép felszállásakor rettegni kezdünk, mi lesz, ha légörvénybe kerülünk, netán meghibásodik a gép vagy rosszul lesz a pilóta és netán még egy terrorista is felbukkanhat a gépen - azaz szélsõséges, vészjósló gondolataink vannak -, tennünk kell ellene! Egyik legjobb módszer gondolataink elterelése: olvassunk, fejtsünk keresztrejtvényt, hallgassunk zenét a repülõgépen, vagy igyekezzünk szóba elegyedni utastársainkkal. Az indulás elõtt lehetõség szerint igyunk nyugtató gyógyteát és semmiképp se fogyasszunk koffein tartalmú italt, mert attól csak fokozzuk idegességünket. Amennyiben azonban tapasztalatból tudjuk, hogy az említett módszerek egyike sem segít, forduljunk orvosunkhoz egy felkészítõ, relaxációs terápia ügyében, vagy kérjünk tanácsot gyógyszerészünktõl: milyen medicinát ajánl a repülõgépes út okozta nyugtalanság enyhítésére.

2. Elegendõ folyadékfogyasztás

A bõrnek nem tesz jót a repülõgépeken lévõ száraz levegõ (különösen a ruhával nem fedett testrészek érzékenyek, de a szárazság megviseli egész testünk bõrfelületét). Ha távolabbi tájakra készülünk, és az utazás elõreláthatólag három óránál tovább tart, bõrünk akár 30%-ot is veszíthet nedvességtartalmából, míg a gép fedélzetén tartózkodunk. Ez ellen úgy is védekezhetünk, hogy gyakran, kicsiket kortyolgatunk az ásványvizünkbõl, végig az út során. Számítsunk körülbelül másfél litert egy hatórás útra. S jót tesz, ha minden második órában jól bekenjük az arcunkat és a nyakunkat hidratáló krémmel.

3. Testmozgás a hosszú út alatt

A repülõgépen a kabinnyomás levegõje többek között a vér oxigénnyomásának csökkenését okozza, és emiatt a hosszan tartó ülés során úgy érezhetjük, lábunk elnehezedik, netán meg is dagad, vagy végtagjaink zsibbadni kezdenek. A visszérgyulladásos esetek 5%-a is a repülõútra vezethetõ vissza. A vérkeringéssel és az erek állapotával összefüggõ problémák elkerülésére elsõ lépésben gondosan válasszuk meg úti ruhánkat. Öltözékünk "elbírálásánál" gondoljunk arra, hogy ne szorítsuk le (pld. szûk nadrág viselésével) az ereket, tanácsos inkább kényelmes, bõ holmikba bújni, ha sokáig kell ülnünk a repülõgép keskeny ülésén. Amennyiben visszértágulatunk van, feltétlen vegyünk fel speciális harisnyát az útra. Második, nagyon fontos tanács, amelyet mindenképp be kell tartanunk: legalább óránként álljunk fel, és sétálgassunk a repülõgép üléssorai között, majd a szélesebb sorvégi helyeken végezzünk tornamozdulatokat. De ülõ helyzetben is, rendszeresen, többször egymás után hajlítsuk be és nyújtsuk ki a lábunkat, hogy élénkítsük vérkeringésünket.

4. A kontaktlencse eltávolítása, mûkönny alkalmazása

A kabintér levegõje, mint említettük, nagyon száraz, nedvességtartalma nem haladja meg a 20%-ot. A kontaktlencsét viselõ személyeknél ez csökkentheti, vagy gátolhatja a könnyelválasztást. Ha ilyen jelenséget tapasztaltunk már repülõútjaink során, legközelebb vigyük magunkkal a régi szemüvegünket, olvassunk azzal a gépen, miután kivettük a szemünkbõl a kontaktlencsét. Nem árt, ha nyugtató szemcseppel is felszerelkezünk (vagy a gyógyszertárakban kapható, sokféle mûkönny közül is viszünk magunkkal), mert ha még le is cseréltük a kontaktlencsét a régi jó okuláréra, a repülõgép belsejének száraz levegõje szemszúrást is okozhat. Ilyenkor segít, ha két-három cseppet juttatunk a szemünkbe belõle - ami akkor is hasznos, ha eredetileg nem viseltünk kontaktlencsét.

5. A "légibetegség" megelõzése

Fáj a fejünk, émelygést, hányingert érzünk repülés közben, amit esetleg hányás is követ? Ezek a tünetek, lehetséges, hogy a sokak által "légibetegségnek" nevezett kór jellemzõi. Ennek elkerülésére egyik javaslat, hogy kipihenten induljunk útnak, vagy ha ez nem sikerült, és reggel nagyon korán kellett kelnünk, továbbá amúgy is holtfáradtak vagyunk, próbáljunk aludni a gépen. Az is fontos, hogy ne induljunk útnak üres gyomorral, fogyasszunk könnyû reggelit vagy ebédet, vacsorát még otthon, a járat indulási idejétõl függõen. Emellett elõvigyázatosságból gondoljunk arra is, hová fogunk ülni a repülõgépben. Jól tesszük, ha idõben kiérünk a repülõtérre, amikor még lehet az ülõhelyek közül válogatni. Fontos, hogy a gép két szárnya közé kérjük a helyet, mert itt vannak a legstabilabb ülõhelyek, ezen a részen érezzük kevésbé a kilengést szeles idõjárás, légörvény esetén. Felszállás elõtt fél órával pedig vegyünk be gyógyszert hányinger ellen.

6. A kényszeres ásítozás, füldugulás ellen

Amint a gép emelkedik, vagy süllyed, sokunknak be szokott dugulni a füle. Ennek a fül belsõ nyomása és a külsõ levegõnyomás közti különbség okozta kiegyensúlyozatlanság az oka. A légnyomás útközben, a repülõgép fedélzetén egyébként is alacsonyabb, mint a földön: körülbelül a 2000 m magasságinak felel meg. Mikor a gép leszáll, ehhez képest is nõ a légnyomás, ránehezedik a dobhártyára, és fájdalmas érzést okoz a bedugult fülben. A legtöbbször elég csak ásítozni, az állkapcsunkat mozgatni, vagy erõteljesen rágógumizni le- és felszálláskor - mire "kidugul" a fül, megszûnik a feszítõ érzés. Ha ez nem vezet eredményre, a két ujjunkkal csípjük meg az orrnyergünket, és csukott szájjal lélegezzünk jó mélyeket. Ez arra készteti az Eustach-kürtöt (a fület a garattal összekötõ járatot), hogy megnyíljon, és helyreálljon a külsõ-belsõ nyomás egyensúlya.

A fenti tanácsok betartása mellett bízhatunk benne, hogy sokkal kellemesebb repülõutunk lesz, mint az elõzõ években!